A francia legfelsőbb bíróság kimondta, hogy a HSBC genfi bankfiókjából származó adatok bűncselekmény útján kerültek a hatóságokhoz, ezért nem lehet ezeket felhasználni a feltételezett adócsalók ellen.
Kritikusok, különösen a bankok, arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen adó csak elijeszti a piaci szereplőket. Érdekes módon az ötlet egyik legnagyobb ellenzője Svédország, ők ugyanis az 1980-as években bevezettek egy hasonló illetéket, mire a pénzpiaci kereskedők mind Londonba költöztek.
A két elnyert elismerés a “Legjobb Boutique Bank” és a “Legjobb Magánbank” díjak voltak, az utóbbit a vagyonkezelő menedzserek szavazatai alapján ítélték oda.
A Svájci Nemzeti Bank (SNB)a számítások szerint 13 milliárd svájci frankos eredményt ért el 2011-ben, ami azt jelenti hogy a szövetségi kormány és a bankok a vártnál egy milliárddal több svájci frankkal számolhatnak idén.
A Svájcot fenyegető külföldi jogi lépések a nemzet szuverenitását sértik, nyilatkozta Nicolas Pictet, a Svájci Magánbankárok Szövetségének (SPBA)elnöke .
Először is mert már csak ebben a két országban működik a banktitok.
Másodszor mert addig nem adják ki a svájci vagy liechtensteini bankszámla tulajdonosának adatait, amíg be nem bizonyosodik, hogy az ügyfél bűnt követett el.
Az amerikai hatóságok megkapják a támogatást Svájctól a feltételezett adócsalási ügyekben anélkül, hogy megadják a gyanúsítottak személyes adatait, pedig korábban nem erről egyeztek meg.
Az elmúlt három évben annyira forr a levegő a pénzügyi magánélet egyik utolsó bástyája, a svájci banktitok körül, hogy érdemes időről-időre összefoglalni, valójában mi is történik.
A svájci adómegállapodási időszak az az időkeret, amelyre az adó fizetendő. Ez függ az adókötelezettség szubjektív feltételeitől (lakóhely, földtulajdon, üzlethelyiség, stb).