A Credit Suisse svájci óriásbank felmérése szerint még mindig Zürich és Zug kantonok a legkedveltebb svájci cégalapítási helyszínek, míg a sort a nyugatabbra fekvő kantonok zárják.
A Svájci Nemzeti Bank (SNB)a számítások szerint 13 milliárd svájci frankos eredményt ért el 2011-ben, ami azt jelenti hogy a szövetségi kormány és a bankok a vártnál egy milliárddal több svájci frankkal számolhatnak idén.
Nemcsak a kisebb kantonok teljesítenek kitűnően a nemzetközi versenyképességet tekintve. A nagyvárosi központok kantonjai, mint Zürich és Bern és még a kicsit magasabb adót kivető városi kantonok, mint Basel-Stadt is igen versenyképesek nemzetközi összehasonlításban.
A svájci adómegállapodási időszak az az időkeret, amelyre az adó fizetendő. Ez függ az adókötelezettség szubjektív feltételeitől (lakóhely, földtulajdon, üzlethelyiség, stb).
A forrásadó olyan szövetségi teher, amelyet a tőkejövedelemre vetnek ki, annak forrásánál, különösen a kamatokra és az osztalékokra, a svájci lottónyereményekre, valamint bizonyos biztosítási termékekre.
A Képviselőház (Nemzeti Tanácsnak is hívják) a kétkamarás parlament egyik része. 200 tagját közvetlenül az emberek választják (a kantonokban). Minden kanton a népességének megfelelő számú képviselőt küldhet a parlamentbe.